Proktológia

ARANYÉR BETEGSÉG:

A proktológia szakterülete a végbél betegségeinek vizsgálatát és kezelését öleli fel. Ide tartoznak az aranyérbetegségek, a végbél gyulladásos-daganatos megbetegedései, a bélrendszer alsó szakaszának elváltozásai.

VÉRES SZÉKLET:

A véres széklet oka a tápcsatorna valamely szakaszának vérzése, mely lehet ártalmatlan, de származhat az élénkpiros vér a vastagbélből, vagy a vékonybél alsó szakaszából is. Ezen kívül a vér ürülhet – akár széklettel – a májból vagy a gyomorból is. Érdemes tehát rögtön szakorvoshoz fordulni, ha bármely típusú és színű vért tapasztalunk a székletben, vagy megváltozik a széklet színe, állaga stb. Ez akár komolyabb betegséget, daganatot is jelezhet. A vastagbél daganat ma hazánkban a leggyakoribb halálozási okok egyike, ne vegyük tehát félvállról, ha a fent említett tüneteket tapasztaljuk! A két betegség, azaz a vastagbélpolip/-daganat és az aranyér és nem zárja ki egymást. Ötven éves kor felett, az első vizsgálat eredményétől függően érdemes 2-5 évente szűrést végeztetni a daganatos betegségek kizárására, vagy kezelésére.

Egyéb proktológiai panaszok:

VÉGBÉL SIPOLY:

A végbélsipoly egy a végbélnél kialakult járat, amely általában a bélfelületi mirigyek gyulladásának szövődményeként alakul ki. A gyulladás miatt csomóként felgyülemlő genny nem tud megfelelően távozni a nyálkahártya alól, ezért más irányba, a végbél környéki szövetek közé szivárog. Amennyiben a felszínre tör, a bőrfelületen tályogként jelentkezik, mely fájdalmas, és gyakran lázzal is jár. A végbél sipoly nagyon ritkán gyógyul természetes úton ill. konzervatív kezelésre, szinte minden esetben szükség van műtéti beavatkozásra.

VÉGBÉL REPEDÉS:

Az aranyérhez sokszor hasonló panaszokat előidéző betegség, mely székeléskor jelentkező szúró fájdalommal, vérzéssel jár. A végbélrepedés a végbélgyűrűben keletkező, nehezen, vagy egyáltalán nem gyógyuló hosszanti seb. A sérülés következtében a záróizom fokozottabban feszül, így székelésnél, vagy fizikai megterhelésnél felszakadhat és általában fel is szakad a gyógyulófélben lévő seb. Hosszabb ideig tartó fennállása a záróizom szűkületéhez, hegesedéséhez és deformálásához vezet. Megfelelő, akár gyógyszeres kezeléssel hamar és eredményesen gyógyítható.

VÉGBÉL TÁLYOG:

A végbél tályog általában bakteriális fertőzés okozta gyulladás, amely leggyakrabban a bélfelület mirigyeiből alakul ki, de előfordul, hogy a végbél körüli bőrfelszínről indul. A gyulladás kezdetben viszketéssel, később erős fájdalommal jár. A fertőzés fokozatosan betör a bőr alatti laza kötőszövetbe. Terjedése folyamán bűzös, gennyes góccá fejlődik, amely lázat és erős fájdalmakat okoz. A tályogzacskó kisebb műtéti beavatkozással távolítható el.

VÉGBÉLRÁK:

A vastagbél utolsó 10-15 cm-es szakaszán kialakult rosszindulatú daganatos megbetegedést nevezzük végbélráknak. Kialakulása nem köthető nemhez, sem táplálkozáshoz, azonban ülőmunkát végzőknél gyakoribb a betegség. Az időben felfedezett, (nem áttétes, vagy vérző) korai daganat teljes gyógyulási aránya magas, viszont ebben a stádiumban a betegség csak szűrővizsgálattal fedezhető fel, mivel ekkor a páciens még általában tünet-és panaszmentes.
A polipok és daganatok hatékonyan, akár szövődmények nélkül is kezelhetőek. Szűrésükre a legjobb módszer a végbél- és vastagbéltükrözés, amely során endoszkóppal, akár a teljes colon szakasza (és a vékonybél utolsó rövid szakasza) is áttekintésre kerül. Vizsgálat során az orvos szövettani mintát is vehet, amely további hasznos információt szolgáltat a kezelt páciens állapotáról. Végbéltükrözés esetén csak a bélszakasz utolsó, nagyjából 15 centiméteres része kerül áttekintésre, míg vastagbéltükrözés során a teljes szakasz vizsgálata megtörténik.